A magyar gazdaság reálfolyamatai lényegében a GKI által előre jelzett pályán haladnak. Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, ami azonban csak további megszorítások esetén ad lehetőséget választási költekezésre. A legújabb Varga-csomag – a régi eszközökkel – főlegehhez csinál teret. A recesszió véget ért, de az év egészében csak „pozitív” stagnálás várható. A beruházások csökkenése folytatódik, a fogyasztás a reáljövedelmek emelkedése ellenére lényegében változatlan marad.
Az alaptörvény negyedik módosítása hiányosságokat teremtett és állandósított az alkotmányos rendszerben – állítja a most elkészült uniós elemzés. A Velencei Bizottság pontról pontra szedte szét az alkotmánymódosítást, amely szerinte kiiktatja az alkotmányos kontrollt, és az európai normáknak is ellent mond.
A GKI előrejelzése szerint a magyar gazdaság júniusban kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, ez jó hír. Az ennek érdekében az elmúlt években bevezetett tíz új adó azonban akadályozza a gazdasági fejlődést. Az infláció és az alapkamat csökken. A költségvetés finanszírozási feltételei javulnak, de ez nagyrészt a nemzetközi pénzbőség következménye. A magyar gazdaság iránti politikai és befektetői bizalmatlanság tovább erősödik, a GDP idén csak stagnál.
A parlamentben a kormánypártot bíráló transzparens magasba tartásáért egy ellenzéki politikust fizetése egyharmadára büntette a házelnök. Egy másik ellenzéki képviselő nem adhatta elő interpellációját napjaink legnagyobb botrányáról, mert az Országgyűlés elnöke szerint „kijelentései sértették volna az Országgyűlés tekintélyét, és fegyelmi intézkedésekre is okot adhattak volna.”
A zene gyógyító erejéről sokan, sokféleképpen vélekednek, de egyben egyetértenek: minden dallam, hang hatással van testünkre, lelkünkre egyaránt.
Már az őskortól fontos szerepet játszott a zene, a spiritualitás egyik fő kelléke volt. Az ősemberek egy-egy vadászat előtt eljátszották az eseményeket, s ezt dobszóval, hangos zenével kísérték. Vagy gondoljunk a sámánra, akinek egyik legfontosabb eszköze a sámándob volt. Ennek segítségével esett révületbe, és társalgott a túlvilággal.
A törvényalkotó úgy tekint a hatvankét évet betöltöttekre, mint akikben óhatatlanul eluralkodik a szenilitás, többé nem alkalmasak arra, hogy professzorok, alsó tagozatos tanítók, fogorvosok vagy védőnők legyenek.
Az egyetemek világába hosszú távú változást hozott az új oktatáspolitika. Csökken a felvételizők száma (méghozzá jobban csökken, mint azt a demográfiai változások indokolnák), nélkülözhető - és nem nélkülözhető - oktatókat küldenek el.
- Az elmúlt hat hónapban világszerte javult a pénzügyi és piaci helyzet, ami az eszközárak markáns emelkedéséhez vezetett, de a reálgazdasági aktivitás továbbra is gyenge, s a kedvezőbb környezetet csak olyan intézkedésekkel lehet fenntartani, amelyek mérséklik a stabilitási kockázatokat és serkentik a további növekedést - írta szerdán kiadott, féléves pénzügyi stabilitási jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Úgy tűnik, hogy az állami berendezkedés jogi és intézményi átrendezése után a kormány elérkezettnek látja az időt az EU által is képviselt piacgazdaság „nem hagyományos” jellegű átalakítására. Miután a költségvetés és az államadósság az adott helyzetben nehezen kezelhető és az EU általi deficiteljárás is komoly korlátokat jelent, így a választások előtti kívánatosnak tűnő osztogatás nem igazán járható út, így kézenfekvőnek tűnik a „nem hagyományos” eszközökkel történő osztogatás (és ehhez fosztogatás) előtérbe helyezése.
A magyar szerencsejáték-piac alapoktól történő újraszabályozásával a magyar kormány két legyet üthetne egy csapásra: növelheti a költségvetés bevételét, és legalizálhatja az online játékosok státuszát. Feltéve, hogy jól céloz – olvasható a Budapest Business Journal legfrissebb számában.
Az első sportfogadási, póker és kaszinó oldalak internetes megjelenésével a magyar játékosok olyan helyzetben találták magukat, amelyet nehéz volt megoldani, ha egyszerre akartak engedelmeskedni a törvénynek és játszani.
Magyarország a kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci folyamatok ellenére megőrizte pénzügyi stabilitását, de kockázatokat jelent a magas külső és állami eladósodottság és a várhatóan lassú növekedés - állapította meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken kiadott négyes cikkely szerinti, éves országjelentésében.
2012-ben a GDP visszaesése 1,7%-os lett, még egy kicsit mélyebb, mint a GKI által már egy éve jelzett – s akkoriban hivatalosan kirívóan pesszimistának minősített - 1,5%. A fogyasztás és a beruházás is tovább csökkent. A cserearány-romlással (1,2%) korrigált GDP visszaesése csaknem 3%! A magyar gazdaság 2010-12 során ugyan elkerülte a pénzügyi egyensúly megroppanását, de stagnálásba süllyedt, melyből a jelenlegi gazdaságpolitikával nem tud kijutni. Tartós leszakadás, általános perspektívátlanság fenyeget.
Néhány napja – március 7-én – leköszönt Csehország második elnöke Václav Klaus. A 2003-tól hivatalban lévő államfő méltán vált hírhedtté a brüsszeli bürokrácia köreiben, köszönhetően következetes integrációellenes állásfoglalásainak, amelyekkel nem ritkán hozta kellemetlen helyzetbe hazáját és saját pártjának miniszterelnökét. Kijelentéseit gyakran kísérte, hol elnéző mosolygás, hol általános megbotránkozás.
Magyarország 2010-től regnáló kormánya elsődleges prioritásként kommunikálta az államadósság elleni harcot, ezen belül pedig különösen a külső adósság elleni „háborút”. A két és féléves küzdelem eredménye már első pillanatra sem tűnik totális győzelemnek. A külső államadósság értéke a 2010. márciusi állapothoz képest 2011 szeptemberében tetőzött és utána ugyan tendenciájában mérséklődött, de jelenleg is 35 milliárd euró, azaz mindössze 7 %-kal kisebb a 2010. márciusi szintnél.
A kormány a költségvetési lyukak befoltozása miatt 2011 tavaszán célul tűzte ki, hogy átalakítja a rokkantnyugdíj-rendszert. Ennek hatásaként a munkaerőpiacra visszatérő százezreket és közel 100 milliárd forint megtakarítást reméltek. A Policy Agenda elemzéseiben folyamatosan vizsgálja, hogy valójában mire képes a kormány ezen a területen. Az eddigi eredmények egyelőre pénzügyi és politikai kudarcot mutatnak.
- A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a tavalyi 1,7 százalék körüli GDP-visszaesés után 2013-ban stagnálás várható, és ezzel folytatódik a magyar gazdaság regionális leszakadása, az infláció viszont több mint két százalékponttal, 3,5 százalékra lassul, így a reálkeresetek kissé emelkednek.
Nem sikerült tavalyi – egyébként elég alacsony – csúcspontjára jutnia februárban a GKIErste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének. Januárban a négy hónapon át tartó, egyenként kis, esetenként apró lépésekkel történő emelkedés révén már sikerült ezt megközelítenie, de ez a javulás februárban megállt.
A magyar feldolgozóipar bizalmi indexének rendszerváltás óta valaha mért legrosszabb 12 hónapját zárta 2012-ben, és a kilátások is a válság legsötétebb időszakát idézték. A helyzet az utolsó negyedévben sem változott jelentősen, ám reménykedésre okot adó jelek mutatkoznak - derül ki a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. negyedéves feldolgozóipari konjunktúratesztjéből.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra számít, hogy idén lényegében stagnálni fog a magyar gazdaság - mondta Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője egy konferencián.A Hungarian Business Leaders Forum kerekasztal-beszélgetésén Iryna Ivaschenko kijelentette, hogy az IMF szakértői nemcsak most, hanem közép- és hosszú távon is aggódnak a magyar növekedés miatt, mert annak hiánya ördögi kört teremthet, ami a GDP-arányos adósságszintre is hatással van.
A világban nem találunk olyan sikeres, növekvő gazdaságot, amelyben a gazdasági növekedés ne alacsony infláció, és árstabilitás mellett valósulna meg - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) február végén leköszönő elnöke az MTI-nek. A jegybank elnöke az interjúban áttekintette a hatéves elnöki ciklus gazdasági folyamatait, utalva a szükséges gazdaságpolitikai változtatásokra.