Kultúra

Soha nem látott gazdagságban, 170 képen keresztül mutatja be a 75 éve Auschwitzban meggyilkolt Farkas István festészetét péntektől a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Kihűlt világ című kiállítása, melynek Soá című kísérőtárlata a holokauszt magyar művész áldozataira emlékezik.

Kolozsváry Marianna kurátor kiállítássorozatával a 20. század nagy magyar festői életműveit idézi meg az MNG-ben: ezúttal egy nagy, magányos géniusz életútját, a végén egy nagy felkiáltójellel - mondta el a tárlat szerdai sajtóvezetésén az intézmény főigazgatója.

Baán László hangsúlyozta, Farkas István Párizsban közel volt ahhoz, hogy a legnagyobb festők közé emelkedjen, amikor nyolc sikeres év után 1932-ben apja halála miatt haza kellett térnie.

Vizsgálatot indít a budapesti Újszínház etikai bizottsága a sajtóban megjelent, az intézményt érintő zaklatási vádakkal összefüggésben - közölte az Újszínház hétfőn.

A fővárosi önkormányzata mint fenntartó december 6-án kért tájékoztatást az Újszínháztól egy vagy több 2016-ban elkövetett szexuális zaklatás ügyében.

A sajtóban az utóbbi napokban jelentek meg olyan hírek, miszerint az Újszínház társulatának egyik, állami díjjal is kitüntetett, elismert színésze az intézmény egyik nem színész tagját zaklatta szexuálisan 2016-ban.

- Hangszobor-kiállítás nyílt csütörtökön a Müpában, ezzel párhuzamosan pedig online árverés indult a zenei motívumok által inspirált művekre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat javára.

A licit.adomanyozz.hu oldalon befolyt összeget a karitatív szervezet a hátrányos helyzetű embereknek munkát adó tiszaburai asztalosüzem eszköztárának, foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésére fordítja.

A világsztárok, mások mellett Zubin Mehta, José Cura, Fischer Iván és Eötvös Péter által aláírt hangszobrok, valamint a mintegy ötméteres, függesztett elemből álló installáció a Müpa Zászlóterében várja a látogatókat.

December 9-én köszöntik a Vígszínházban A padlás című musical egymilliomodik nézőjét, az 1988 óta folyamatosan repertoáron lévő darab ezredik előadása tavasszal lesz.

Presser Gábor zeneszerző felidézte, hogy nincs Magyarországon kőszínház, ahol ne játszották volna a darabot, volt, ahol háromféle variációban ment, háromféle rendezésben. A Vígszínházban 1988 óta az eredeti verzióban játsszák A padlást.

Sztevanovity Dusán dalszövegíró és a szövegkönyv társszerzője elmondta, hogy A padlás egyszerű, általános emberi dolgokról szól: hitről és kételkedésről, elvágyódásról, szerelemről, életről, halálról. Megjegyezte: talán a válaszok, és mindenekelőtt Presser Gábor zenéje teszi ennyire sikeressé a musicalt.

- A nemzet művészeinek felvételével harminchat főre emelte létszámát a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA), ezzel a döntéssel Czakó Gábor, Dobai Péter, Kalász Márton, Kiss Anna, Tornai József és Tőzsér Árpád váltak a testület új tagjaivá.

Magyar győzelem is született a Nemzetközi Emmy-díj gálán hétfőn este: Gera Marinának ítélték a legjobb színésznő kategóriában a díjat.

Gera Marinát a Szász Attila rendezte, Örök tél című film főszerepében nyújtott alakításáért ismerték el. Első alkalommal fordult elő, hogy Magyarországról egyáltalán jelöltek alkotást e rangos nemzetközi televíziós versenyben, amelyen az Egyesült Államokon kívül készült legjobb televíziós produkciókat ismerik el.

A másik magyar jelölt, a legjobb tévé-minisorozat kategóriában indult Trezor című tévéfilm nem kapott díjat. Mindkét mű forgatókönyvét Köbli Norbert írta, és mindkettő producere Lajos Tamás.

Várhatóan 2025-ben fejeződik be a füzéri vár felújítása, amely a Nemzeti Várprogram első teljesen befejezett projektje lesz. A beruházás mintát adhat a többi erődítmény későbbi felújításához is - fogalmazott a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Füzéren.

Több mint 25 millió forintért kelt el egy Fabergé-kiöntőgarnitúra a BÁV őszi aukcióján, amelyen Gulácsy Lajos Romantikus tája mellett Munkácsy Mihály egyik tanulmánya is magas áron cserélt gazdát.

- A dzsessz történetének egyik legnagyobb dívája hat évtizedes pályafutását mutatja be az Ella Fitzgerald: Just One of Those Things című zenés dokumentumfilm, amelyet csütörtöktől játszanak a hazai mozik.

Tizennégy friss olasz filmet mutat be szerdától november 16-ig három magyar városban a 17. MittelCinemaFest - Olasz Filmfesztivál.

- Száznál is több 1945 és 2000 között készült alkotást, köztük kortárs klasszikusok, többek között Lakner László, Nádler István vagy Keserü Ilona műveit kínálja a Virág Judit Galéria aukciója, amelyet november 17-én tartanak a Budapest Kongresszusi Központban.

Bodor Ádám és Czakó Gábor írók nyerték el a Nemzet Művésze díjat - jelentették be kedden a Pesti Vigadóban.

A Nemzet Művésze díjat öt évvel ezelőtt alapította a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére az Országgyűlés, így már hatodik alkalommal adhatják át a magyar művészeti élet legmagasabb rangú elismerését - emlékeztetett a díjátadón mondott köszöntőjében Vashegyi György, az MMA elnöke.

) - Az irodalmi paródia lesz a fő témája az idei Debreceni Irodalmi Napok (DIN) programsorozatának, amelyet november 4. és 6. között rendeznek meg - közölték a szervezők csütörtökön a helyi Méliusz könyvtárban tartott sajtótájékoztatón.

- Ezerötszáz éve, a bizánci korban épült hatalmas templom romjaira bukkantak a régészek Bét-Semesben, Izrael középső részén - jelentette a Háárec című újság honlapja szerdán.

Életének 84. évében, vasárnap Debrecenben elhunyt Tóth-Máthé Miklós József Attila-díjas író, színművész - közölte a család kedden.

Tóth-Máthé Miklós 1936. július 7-én született Tiszalúcon. Az elemi iskola négy osztályának elvégzése után a Sárospataki Református Gimnáziumban 1946-ban kezdte meg középiskolai tanulmányait az angol internátus növendékeként.

Erről az időszakról évtizedekkel később megírta Pecúrok című regényét, amely kötelező, vagy ajánlott olvasmány a református általános iskolákban. A Sárospatak után a debreceni református gimnáziumban tanult tovább, középiskolai tanulmányait a miskolci Kilián gimnázium esti tagozatán fejezte be. Közben a Betonútépítő Vállalatnál figuránsként dolgozott, mellette pedig miskolci Déryné Színház színészképző stúdiójába is járt.

A kanadai Margaret Atwood és a nigériai-brit Bernardine Evaristo megosztva vehette át hétfő este Londonban az idei Booker-díjat.A legrangosabb brit irodalmi elismerést a szabályok szerint nem lehetne megosztva odaítélni, de a zsűri közölte, hogy egyszerűen nem tudott dönteni a két szerző művei között.

A nevetés Isten anyanyelve - tartja Müller Péter, Szókratésszel szólva. Ennek szellemében írta meg Világvége!!! című új regényét, amely játék és vallomás egyben, ihletője a bennünk élő bohóc.

Olga Tokarczuk lengyel írónak ítélte oda a 2018-as és Peter Handke osztrák írónak a 2019-es irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

A testület az Olga Tokarczuknak odaítélt Nobel-díj indoklásában az 57 éves író "narratív képzeletét" emelte ki, "amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát".

A 76 éves Peter Handkét nagyhatású munkásságáért ismerték el, amely nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát.

A legrangosabb irodalmi díj mellé 9 millió svéd korona (276 millió forint) is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Czóbel Béla Kertben című remekműve mellett az aukciós rekordokat elérő Hantai Simon magyar származású francia festő két képére is licitálhatnak az érdeklődők a Kieselbach Galéria őszi árverésén, amelyet péntek este tartanak Budapesten.Czóbel Bélának az 1920-as évek végén festett Kertben című olajképe 24 millió forinttól kelhet el. Az árverés másik kiemelkedő darabja Aligi Sassu olasz festőművész Három lovag csatája című, 1941-ben készült festménye, amelynek kikiáltási ára 18 millió forint.

.

Toulouse-Lautrec, határozottan modern címmel nyílt szerdán huszonhét év után életmű-kiállítás Párizsban a francia művész alkotásaiból. A Grand Palais kiállítócsarnokban 2020. január 27-ig látogatható nagyszabású tárlaton a posztimpresszionizmus egyik legeredetibb mesterének mintegy kétszáz munkája látható.

A Párizs bohémnegyede, a Montmartre kabaréi és bordélyházai megörökítőjeként ismert Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901) alkotásaiból minden korábbi kiállításánál szélesebb panorámát nyújt a retrospektív a párizsi éjszakai élet vibrálásától a korabeli társadalmi valóság különböző oldalainak bemutatásáig.