Oktatás

Nyilvánosak a középiskolai központi felvételi vizsga eredményei, a diákok február 19-ig jelentkezhetnek az egyes intézményekbe - közölte az Oktatási Hivatal pénteken. A középfokú felvételi eljárásban a 9. évfolyamra jelentkezők felvételi lapjait (tanulói adatlap és jelentkezési lapok) a tanulók általános iskolái töltik ki.

A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban továbbtanulni szándékozóknak a lapokat egyénileg kell kitölteniük az OH honlapján elérhető KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program erre létrehozott felületén.

Amennyiben a Demokratikus Koalíció kerül kormányra, akkor megszünteti az egyházi iskoláknak járó többlettámogatásokat - jelentette be a párt szakpolitikusa szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.

Arató Gergely azt mondta, hogy egységes támogatási rendszert vezetnének be, de emelnék az iskolák normatív finanszírozását, és évente mintegy 150 milliárd forinttal többet fordítanának az oktatásra.

- A szakgimnáziumi képzés rugalmasságának növelését és a szakmai képzési tartalom egy részének választhatóvá tételét célozza az a nemzeti köznevelési és szakképzési törvényt módosító döntés, amelyet 118 igen, két nem szavazattal és 56 tartózkodás mellett hoztak meg a képviselők kedden az Országgyűlésben.Az egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításával az érettségi vizsga keretében megszerezhető úgynevezett mellék-szakképesítéseket leválasztják, elkülönítik az érettségi vizsgától, és tanulásuk választhatóvá válik.

Az egészségügyi államtitkár szerint az utcai segítségnyújtásban mindenkinek részt kell vennie, nem szabad másokra várni, sok esetben csak ekkor van esélye a bajba jutott embereknek a maradandó károsodás nélküli túlélésre.

Ónodi-Szűcs Zoltán az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Wake Up - Mentsünk együtt életet! című, középiskolásoknak szóló országos kampányának debreceni állomásán tartott sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországon az utcákon évente hatezer ember lesz rosszul, akihez mentőt kell hívni.

Átlag alatti a magyar diákok teljesítménye az úgynevezett együttműködő problémamegoldás terén - derül ki az iskolások képességeit összegző nemzetközi program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelynek kedden tette közzé újabb kötetét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A kollaboratív problémamegoldó készségeket most vizsgálták először, a felmérésben 32 OECD-tagállam és 20 partnerország több mint 125 ezer 15 éves diákja vett részt.

A világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet honlapján elérhető jelentés szerint a legmagasabb pontszámot Szingapúr (561) érte el, amelyet Japán (552) és Hongkong (541) követ, de az élbolyban van Dél-Korea, Kanada, Észtország és Finnország is. A lista végén Tunézia (382), Brazília (412) és Montenegró (416) áll.

Az OECD-átlag kereken 500 pont; a magyar diákok 472 pontot értek el.

Megtéríti a kormány az új nyelvvizsga díját 2018. január elsejétől minden 35 év alatti fiatalnak akkor is, ha már rendelkezik - akár több - nyelvvizsgával - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család és ifjúságügyért felelős államtitkára pénteken a Debreceni Egyetemen (DE).

A legfeljebb 34 500 forintos támogatással a kormány keddi döntése értelmében ösztönözni szeretnék a fiatalokat, hogy "ne álljanak meg egy nyelvvizsgánál, menjenek tovább", tanuljanak további nyelveket - tette hozzá Novák Katalin A hallgatói mobilitás stratégiai jelentősége a felsőoktatás nemzetközivé válásában címmel, a Magyar Rektori Konferenciával közösen rendezett debreceni konferencián.

Egy oktatáspolitikai minimum kialakítása érdekében tartottak többpárti egyeztetést az LMP kezdeményezésére ellenzéki pártok szerdán, Budapesten. Ikotity István (LMP) a találkozót követően újságíróknak elmondta: fontosnak tartják, hogy az oktatáspolitika alappillérei ne változzanak négyévente, ezért - az elmúlt huszonhét évet meghaladva - a későbbiekben civilek bevonására is törekednek a szélesebb körű konszenzus kialakítása érdekében. Emlékeztetett: az ennek alapját képező, Közös nevező címet viselő anyag még februárban készült.

Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a jelenlegi kormányzat sem szakmailag, sem politikailag, sem pénzügyileg nem tekint befektetésként az oktatásra, nincs fogadókészsége a hosszú távú stratégiára. Az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke elengedhetetlennek tartja, hogy önálló tárca feleljen az oktatásért.

Erőss Gábor, a Párbeszéd elnökségi tagja úgy ítélte meg: a kormány akadályozza a diákok továbbtanulását, ezért az ehhez fűződő jogot helyezné az oktatáspolitika középpontjába.

A Demokratikus Koalíció (DK) arra készül, hogy kormányra kerülve átalakítja az oktatási rendszert és jelentősen megemeli az ágazat költségvetési támogatását - jelentette ki hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a DK alelnöke.

Varju László hangsúlyozta: minderre azért van szükség, hogy növelni tudják az ország versenyképességét, ami az utóbbi időszakban "óriásit zuhant".

A Demokratikus Koalíció alapvetésnek tartja, hogy napi nyolc órai munkából meg lehessen élni, ezért egy kormányváltás után a nettó minimálbért fokozatosan a mindenkori létminimum szintjére növelnék.

Az egész ország számára hatalmas lehetőségnek nevezte a paksi erőmű bővítését a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter vasárnap, a Debreceni Egyetem (DE) tanévnyitó szenátusi ülésén.

Süli János szerint az a tény, hogy beruházás 40 százaléka hazai beszállítók közreműködésével valósul meg, az egész magyar gazdaságnak jelent lehetőséget, a fejlesztés eredményeként pedig hatvan éven át jut olcsó villamos energiához az ország.

A miniszter az egyetem új, első évfolyamos hallgatóit köszöntve jelezte: közöttük ülnek a jövő döntéshozói, de azért, hegy milyen lesz ez az ország a jövőben, az ő generációja is felelős.

Ha ma sikerül munkahelyeket teremteni, ha fellépünk a szén-dioxid-kibocsátás ellen, ha továbbra is tudunk olcsón villamos energiát előállítani, akkor versenyképes marad a magyar gazdaság - magyarázta.

A magyar kormány változatlanul kiáll a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium diákjai, tanárai, szülői közössége, s a "meghurcoltak" mellett - közölte szerdán az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Kiemelték: felszólították az illetékes intézményeket, a román tanügyminisztériumot, hogy haladéktalanul hárítsanak el minden akadályt az iskola működése elől.

Korábbi helyezésén javítva, a legjobb 500 közé került a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) most publikált világrangsorában a Semmelweis Egyetem. Korábban (501-600.) volt, most a 401-500. helyen végzett a Semmelweis Egyetem a THE 1102 egyetemet tartalmazó rangsorában. Az élen angol és amerikai intézmények állnak, az első helyezett az Oxfordi Egyetem, a második helyen a Cambridge-i Egyetem, a harmadik helyen megosztva a Kaliforniai Műszaki Egyetem és a Stanford Egyetem végzett.

A listára hét magyar egyetem került fel. Ezek közül a Semmelweis Egyetem érte el a legjobb helyezést. A 601-800. helyen végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a 801-1000. helyen tartják számon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Corvinus Egyetemet és a Debreceni Egyetemet.

Igen Tisztelt Rektor Úr!

Sajnálattal közlöm, hogy professor emeritus-i címemről kénytelen vagyok lemondani. Nem szeretnék fenntartani semmilyen kapcsolatot egy intézménnyel, melynek Vlagyimir Putyin a díszpolgára.

A Budapesti Corvinus Egyetemre felvételt nyert diákok az ország legjobb közgazdasági egyetemén tanulhatnak - mondta Hernádi Zsolt, a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) elnök-vezérigazgatója vasárnap az intézmény tanévnyitó szenátusi ülésén.

Hozzátette: egy közgazdásznak mindig nyitottnak és bátornak kell lennie, és fontos, hogy nem szabad félni a kudarcoktól, mert csak a hibákból lehet fejlődni.

Hernádi Zsolt felidézte, hogy 17 évvel ezelőtt, mikor átvette a Mol vezetését, a céget még úgy ismerték, mint a vállalatot, amelynek sok benzinkútja van. Mostanra azonban a Mol lett az ország első számú nagyvállalata, amely már negyven országban van jelen és 25 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Január elsejétől az első nyelvvizsga díját legfeljebb a minimálbér 25 százalékáig megtéríti az állam a 35. életévüket még be nem töltött sikeres vizsgázóknak - mondta Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete elnöke az M1 aktuális csatornán szerda reggel.

A felsőoktatásban 2020-tól bemeneti követelmény lesz legalább egy nyelvvizsga, azaz e nélkül be sem lehet majd adni a felvételit - figyelmeztetett a szakember.

Berényi Milán elmondta: szeptemberben átfogó vizsgálat kezdődik az állami oktatási intézményekben, melynek célja, hogy a nyelvi képzést átvilágítsák

Megkezdődött a tankönyvek kiszállítása az iskolákba, a kiadványok a hónap végéig mindenhova megérkeznek - mondta a köznevelési helyettes államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Maruzsa Zoltán kifejtette: a gyártási folyamat hétfőn lezárult, és ezzel megkezdődhetett, évfolyamonként szétválogatva a könyvek kiszállítása a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. raktáraiból. Hozzátette: az előválogatással is az iskolák munkáját szeretnék könnyíteni a tanévkezdés előtt.

A köznevelési intézmények mintegy 12 millió tankönyvet rendeltek meg a 2017/2018-as tanévre - jelezte a helyettes államtitkár.

Az idei felsőoktatási felvételi eljárásban megkezdődött egy irányváltás, amelynek célja, hogy a jelentkezőknek minél kevesebb olyan dokumentumot kelljen benyújtaniuk, amely államigazgatási adatbázisban rendelkezésre áll - mondta Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Az elnökhelyettes - akit azzal kapcsolatban kérdeztek, hogy este hirdetik ki a felvételi ponthatárokat - elmondta: idén már két ilyen iratot, az érettségi eredményről és a nyelvvizsgáról szólót nem kellett beküldeniük a jelentkezőknek. A hivatal távlati célja az, hogy a jelentkezőnek elegendő legyen beírnia oktatási azonosítóját ahhoz, hogy megtudja pontszámát, és hogy a korábbi évek ponthatárai alapján hová érdemes jelentkeznie.

A Demokratikus Koalíció oktatási szakpolitikusa azt követelte a kormánytól, hogy az idei szakmai érettségin részt vevő diákok a korábbi osztályzataik vagy egy megismételt vizsga alapján kaphassanak érdemjegyet.

Arató Gergely szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a kabinet minden tiltakozás és figyelemfelhívás ellenére keresztülerőltette a szakmai érettségik reformját. A követelményeket viszont csak decemberben hozták nyilvánosságra, ezért a diákoknak nem volt idejük felkészülni, ezt követően pedig kilenc szakmai tantárgyból még a hármas átlagot sem érték el - tette hozzá.

Nyelvtanulással a boldogulásért címmel hirdet 3,3 milliárd forint keretösszegű, a középiskolások tanórán kívüli nyelvtanulását segítő pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) - közölte Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

A program keretében a középiskolások az iskolában vehetnek részt külön nyelvórákon, amelyeket az iskola nyelvtanárai, illetve felsőoktatási intézmények nyelvszakos hallgatói tartanak nekik.