A pályázatot Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára jelentette be hétfőn, a BME Nagysebességű Hálózatok Laboratóriuma (HSNlab) 20 éves fennállása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A Masat-1, Magyarország első műholdja, üzenettel köszöntötte a központot.
A világon található gleccsereknek még a számáról is igen eltérőek az elképzelések, 200 ezertől 300 ezerig terjed becsült számuk, és a róluk szóló tanulmányokból az is kitűnik, mennyire nehéz általános jellemzőiket kimutatni. A két legutóbbi munka egyike a Nature, a másik a Science tudományos folyóiratban jelent meg és jól érzékelteti, mennyire különbözőek lehetnek ezek a fagyott víztömegek.
Gombafajok DNS-alapú azonosításán dolgoztak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy nemzetközi összefogással megvalósuló kutatási program részeként.Az egyetem tájékoztatása szerint a program célja olyan DNS-szakaszoknak meghatározása volt, amelyek mintegy "vonalkódként" használhatók különböző gombafajok azonosítására.
A kutatóhálózatnak a kiválóság, a fenntarthatóság és a versenyképesség elvein alapuló megújítása volt az elmúlt évben a Magyar Tudományos Akadémia életének legfontosabb eseménye - hangsúlyozta Pálinkás József keddi expozéjában az MTA 183. rendes közgyűlésén.
"Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a genfi székhelyű CERN együttműködésével Budapesten megvalósuló, mintegy 40 milliárd forint értékű eszköztelepítés jól példázza, hogy miként lehet a felfedező kutatásoktól eljutni egy gazdaságosan üzemeltethető, az ország számára hasznot jelentő beruházásig" – mondta Pálinkás József akadémiai elnök az informatikai beruházást bemutató sajtótájékoztatón.
Szabadon hozzáférhetővé tenné az interneten a brit kormány az állami támogatásokból finanszírozott összes tudományos kutatás eredményét, a terv kidolgozásában a Wikipedia alapítója is részt vesz - írta internetes hírportálján a The Guardian brit lap.
- Brit kutatók azonosítottak egy gént, amely lassítja a hasnyálmirigyrák szétterjedését, és ennek betudhatóan reményt adhat az agresszív tumor kezelésére, ha sikerül módot találni a gén "bekapcsolására".
A Cancer Research UK cambridge-i munkatársainak tanulmánya a Nature tudományos magazin online kiadásában (www.nature.com) jelent meg.
A fogbél (pulpa) őssejtjei biztonságosabbak és hatékonyabban alkalmazhatók idegsejtek pótlására, mint a máshonnan nyert őssejtek, a jelenleg "in vivo" (élő szervezetben) a Semmelweis Egyetem (SE) Fogorvostudományi Karán Varga Gábor, az Orálbiológiai Tanszék vezetője irányításával folyó kísérletek pedig azt mutatják, hogy alkalmasak lehetnek gerincsérülések gyógyítására - hangsúlyozza az SE közleménye.
Az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok gyakoribban a természetben, mint eddig gondolták: kanadai kutatók négymillió éve elszigetelten élő baktériumok közt is találtak ilyeneket.
Az antibiotikumnak ellenálló baktériumok világszerte komoly fejtörést okoznak az orvosoknak.
Nagy tisztaságú "ablak" készülhet grafénból, amellyel az eddiginél nagyobb felbontással tanulmányozhatók a folyadékok - számoltak be róla amerikai fizikusok a Science tudományos magazinban.
A folyadékokat nehéz a szilárd anyagokhoz hasonló felbontással vizsgálni, mert a transzmissziós elektronmikroszkóp (TEM) csak úgy használható hozzá, ha a folyadékot valamely más anyagba csomagolják.
Az adrenalin képes életben tartani a szívet, de nem óvja meg az agyszövetet hirtelen szívhalál esetén japán kutatók szerint.
Ha valaki hirtelen szívhalál következtében váratlanul összeesik és a közelben lévők elkezdik újraéleszteni, a megérkező rohammentő munkatársai a vérkeringés újraindítására gyakran adrenalint adnak. Ez sokszor sikeres, de japán kutatók most közölt adatai szerint a hosszú távú eredmény ilyen esetben esetleg rosszabb, mint adrenalin nélkül.
Daganatos áttétképződés mechanizmusát vizsgálják az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) biokémikusai, akik kutatásaikról az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóirata, a PNAS (Proceedings of National Academy of Sciences) online kiadásában jelentették meg tanulmányukat.
Érdemes áttekintenünk lefekvés előtt a frissen tanult információkat, mert így többre emlékszünk belőle később - derül ki egy most megjelent tanulmányból.
Amerikai kutatók mintegy kétszáz önkéntest vontak be a vizsgálatokba, amelyekben a tesztalanyoknak összefüggő és nem összefüggő szópárokat kellett megtanulniuk, majd felidézniük 30 perccel, 12 órával és 24 órával később.
Közzétették a rák tudástárának első kötetét, amely a tudósok szerint fel fogja gyorsítani az új, rák elleni szerek kutatását.Az enciklopédia azt részletezi, hogy több száz különböző típusú rákos sejt miként reagál az egyes rákellenes hatóanyagokra.
A Nature című tudományos folyóiratban közzétett adatok ismerete európai és amerikai kutatók egybehangzó véleménye szerint új lökést ad a páciensek egyedi genetikai profiljára szabott rákgyógyászat fejlődésének.
Az izomtónus növelésére szolgáló molekuláris szignálok már egy edzés után is módosítják a génkifejeződést az ember szervezetében - idézte svéd, dán és ír kutatók megállapítását a Scientific American című ismeretterjesztő folyóirat (www.scientificamerican.com).
A tuberkulózis evolúciójáról szóló szegedi nemzetközi tanácskozás szombati napján különleges évfordulós eseményre is sor került: megemlékeztek a tbc világnapjáról, amely Robert Koch német bakteriológus 130 évvel ezelőtti felfedezéséhez kapcsolódik.Kilenc Nobel-díjas tudós plenáris előadásai mellett a Szegedi Tudományegyetemen megtartott Szent-Györgyi Konferencián - amelyet a C-vitamin feltalálójának emlékére rendeznek, aki éppen 75 éve vette át a Nobel-díjat - hat tudományterület képviselői is ismertetik szakterületük legfrissebb eredményeit.
Új elméletet dolgoztak ki a szupermasszív fekete lyukak kialakulásáról brit és ausztrál csillagászok, akik szerint ezek a képződmények híján voltak az "az asztali jó modornak", hiszen egyszerre "több fogást" is behabzsoltak.
A Leicesteri Egyetem és a Monash Egyetem kutatóinak tanulmánya a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban lát napvilágot.
A Norvég Tudományos Akadémia Szemerédi Endrét a diszkrét matematikához és az elméleti számítógép-tudományhoz való fundamentális hozzájárulásáért, valamint az additív számelmélet és ergodikus elméletre gyakorolt "mély és tartós" befolyása elismeréseként részesítette a matematika Nobel-díjaként számon tartott Abel-díjban - jelentette be Nils Christian Stenseth, a Norvég Tudományos Akadémia elnöke.