Tudomány

Amerikai keleti parti idő szerint csütörtök hajnalban (közép-európai idő szerint déli 12.21 órakor) biztonságosan landolt az Atlantis űrrepülőgép a floridai Kennedy űrközpont leszállópályáján.

24 órával elhalasztotta a NASA az Atlantis visszatérését, miután az űrsikló legénysége két űrszemétnek tűnő tárgyat látott a gép környékén lebegni, melyek egyáltalán nem kizárt, hogy az űrsiklóról váltak le.

Megkezdődött a gomba-, illetve a gombamérgezési szezon. Nemrég hatan kerültek kórházba a gyilkos galócától. Azóta egy másik mérgezett meghalt, hárman életveszélyes állapotban vannak. Zacher Gábor, a Péterfy kórház toxikológus főorvosa a gombák veszélyeiről beszélt a Népszavának.

Végrehajtotta az első súlytalansági repülést a magyar egyetemistákból álló SpaceBeer csapat. Az ESA (Európai Űrügynökség) által kilencedik alkalommal meghirdetett tudományos diákkísérletben először vettek részt magyar egyetemisták.

Intelligens megoldás teszi lehetővé, hogy a pályaudvarokon, repülőtereken, illetve bármilyen nyilvános helyszínen elhangzó közlemények a mobiltelefonon írásban is megjelenjenek.

Egy amatőr madarász új madárfajt fedezett föl India északkeleti részén. Az országban több mint 50 éve nem történt hasonló esemény.

A Debreceni Egyetem a tulajdonosa az első magyar egyetemi ipari parknak, ami híd lehet az egyetem és az üzleti élet között - mondta Veres János pénzügyminiszter vasárnap délelőtt, Debrecenben, amikor szakemberekkel találkozott az ipari park - egyelőre zöldmezős-  tervezett beruházásának területén.

Szeptember 7-én, csütörtökön este, a telehold fázisban ragyogó Holdunk részben bele kerül Földünk árnyékkúpjába, vagyis részleges holdfogyatkozást láthatunk.

Óvatosságra intik a szakértők azokat a pácienseket, akik előjegyezték magukat az úgynevezett őssejt "csodakúrákra".

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakemberei nagyon bíznak abban, hogy kedden elindíthatják az Atlantis űrrepülőgépet a Föld körül 350-400 kilométeres magasságban keringő Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

A legújabb kutatási eredmények kapcsán az ecuadori környezetvédelmi hivatalok aggodalmuknak adtak hangot. A Galapagos-sziget élővilága egyedülálló és különleges, azonban a tudósok egyre több, nem őshonos állatfajt fedeznek fel a szigeten.

A Nobel-díjas Oláh György vezette amerikai kutatócsoport közel áll a világ egyik óriáscégével kötendő megállapodáshoz a metanol alapú üzemanyag tömeggyártására - jelentette be az InfoRádiónak adott exkluzív interjújában a magyar származású vegyészprofesszor.

Léteznek olyan ritka betegségek, amelyeket korábban még az orvosok is alig ismertek. Nem véletlen, hogy a betegek kétségbeesetten keresték a gyógyulás lehetőségeit. Az évtizedek óta tartó kutatások eredményeként ma már a genetikailag öröklődő, enzimhiány okozta Fabry- és Gaucher-kóros betegeknek is jó esélyük van életminőségük javítására.

Nem számít többé bolygónak a Plútó, így Naprendszerünkben a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) csütörtöki döntése nyomán nyolc bolygó van a korábbi kilenc helyet. Az IAU idei prágai kongresszusán egy szakértői bizottság hosszas vita után javasolta a Plútó trónfosztását.

Norvég kutatók megfigyelték, hogy a hőmérséklet emelkedése és a csapadékos időjárás igen kedvező a bubópestist terjesztő élőlények számára, így valószínű, hogy a megbetegedések száma emelkedni fog.

A víz világhete alkalmával rendezett stockholmi konferencián hétfőn bemutatták azt a friss világtérképet, amely Földünk vízhiányos területeit mutatja be. A több száz tudós részvételével megrajzolt térkép tanúsága szerint a korábban jósolt 2025 helyett már 2006-ra elértük azt az állapotot, amikor a világ népességének egyharmada vízhiánytól szenved.

Manapság az aranyat alkalmazzák a homeopátiában és a színterápiában is, fogyasztható porként, tabletta formájában és injekcióban is beadható (pl. reumás izületi gyulladás esetében). Az arany fogalma a gazdagság és jólét képzetével kapcsolódik össze már évszázadok óta.

A HAR1 génnek köszönhető az agykéreg gyors evolúciója. Az emberi génkészlet legdinamikusabban fejlődő génrészletét azonosították be amerikai kutatók, akik szerint e génnek köszönhetjük, hogy ma már nem a fákon mászkálunk, hanem úgy élünk, ahogyan élünk.

A következő kétszáz év a természeti csapások évszázadai lesznek, amikor jelentősen megszaporodnak az erdőtüzek, az árvizek, s az emberek sokat szenvednek majd a szárazságtól is - vélik angol tudósok.

Egy nemzetközi kutatócsoport úgy gondolja, hogy megtalálta az apokalipszis történeti hátterének gyökerét: egy öt kilométer átmérőjű jordániai meteoritkráterről van szó. A becsapódás valószínűleg a kőkorszakban történt, amikor a terület már lakott volt.