A törvény 150 oldalas és annyira bonyolult, hogy a végrehajtásában kulcsszerepet kapó két grémium, a Médiatanács és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) sem érti – mondta a Népszabadságnak Polyák Gábor médiajogász.
Erre vall, hogy a tanács és a hivatal válaszolt a tüntetések követeléseire, és cáfolni próbálta azok igazságtartalmát, ám blődségeket írtak.
A magyar miniszterelnök az Európai Unió soros elnökségének képviseletében beszélt az Európai Parlamentben. Sajnálatos módon a vita az elnökség programja helyett ismét csak a magyar médiatörvényről szólt. Orbán Viktor próbálta védeni a védhetetlent, és azzal vádolta az EP-képviselőket, hogy „a múltban élnek”, a kormány médiapolitikájával kapcsolatos kritikájukkal pedig a magyar nép becsületébe gázolnak.
A kormány tényleg komolyan veszi a megszorításokat, viszont az arányérzéke totálisan tönkrement. úgy gondolja, hogy az önkormányzatoknak bőven elég a működési feltételek ellátására a kért összeg egy, azaz 1 százaléka. Érdekes, hogy ezek az arányok nem szerepelnek a saját maguknak járó fizetések tekintetében.
Amit Szijjártó Péter monomániásan ismételget, nem igaz: ugyanis nincs alkotmányozási kényszer, sőt nincs szükség új alkotmányra sem. Az sem igaz, hogy a kétharmad ad nekik felhatalmazást az alkotmányozásra. A minduntalan szajkózótt kétharmad a szavazásra jogosultaknak csupán az egyharmadát tesz ki. Ráadásul a Fidesz választási programjában nem szerepelt az alkotmányozás.
Tarlós István és Atkári János a jövőben nem járul hozzá a Sziget-fesztivál területének térítésmentes használatához, azért díjat kíván szedni. A bejelentés a Szigeten túl a város minden más közterületi rendezvényére is érvényes.
Úgy tűnik, hogy Szalai Annamária, a médiamindenhatóság elnöke már nem csak rendelet-, de törvényalkotásra is jogot formál. Az MSZP felszólítja az NMHH első emberét, hogy haladéktalanul távolítsa el a hatóság honlapjáról a jogtalan passzust tartalmazó médiatörvény-szöveget.
A német gazdasági és üzleti napilap brüsszeli tudósítója, Ruth Berschens megállapítja: a kis Magyarország kihívást mert intézni a nagy német vállalatokhoz.Orbán Viktor kormányfő különadó formájában nyújtja be a számlát a Deutsche Telekomnak, az RWE-nek és a Metrónak, hogy ezáltal rendbe tegye a zilált államháztartást. Várható volt, hogy a konszernek hevesen tiltakozni fognak. Ám hogy a német gazdasági miniszter felsorakozik mögöttük, az megkérdőjelezhető.
A válság miatt kivetett különadók átmeneti jellegűek, azokra 2013-ig van csak szükség – mondta Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára csütörtökön. Korábban 2012 volt az adók utolsó éveként kitűzve.
Kósa Lajos nem tartja valószínűnek, hogy az Európai Bizottság hivatalos eljárást indít a válságadók ügyében.Mivel - mint mondta - a szabályozás nem diszkriminatív. A Fidesz alelnöke a TV2 Mokka című műsorában kifejtette: a válságadóról szóló törvények nem konkrét cégeket "céloznak meg".
Érthetetlen, hogy a magyar kormány miért nem reagál érdemben azokra a vádakra, amelyeket a német kormány fogalmazott meg a Schmitt Pál köztársasági elnök által ma aláírt médiatörvénnyel szemben. Orbán Viktor és kormánya ezzel nemcsak Magyarország nemzetközi megítélését, hanem a magyar EU-elnökség sikerét is veszélybe sodorhatja. – mondta Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője csütörtök délután Budapesten.
Az előző nyolc év alatt bekövetkezett államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság létrehozását kezdeményezi Szijjártó Péter, az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának alelnöke a testület Fidesz-, illetve KDNP-frakcióhoz tartozó tagjai nevében - írja a fidesz.hu
A szólás- és sajtószabadság nem belügy, hanem országhatárokon túlmutató, egyetemes érték, amelynek megvédése, bárhol is éljünk, mindannyiunk kötelessége.Magyarország köszönettel tartozik Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszternek azért a bátor kiállásért, amelyet szociáldemokrata politikushoz méltóan a magyar médiatörvény kritikája kapcsán tanúsított.
A német kormány nagy figyelemmel követi a médiára vonatkozó törvények alakulását Magyarországon - jelentette ki szokásos szerdai sajtóértekezletén Christoph Steegmans helyettes kormányszóvivő. Egyúttal leszögezte, hogy Magyarország mint az EU jövendő soros elnöke különleges felelősséget visel azért az összképért, amely az Európai Unióról a világban kialakul.
A Budai Liberális Klub legutóbbi rendezvényén Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT egykori elnöke pedig úgy vélte: a magánpénztárak megszüntetésével a magyar tőkepiacnak is vége lehet. Szalay-Berzeviczy Attila a mostani és a korábbi kormányok hibájaként rótta fel a kizárólag rövid távú gondolkodást és azt, hogy a politikusok soha nem ismerték fel a tőkepiac, a tőzsde szerepét a gazdaságban.
Mesteri példáját adta a már ismert kettős beszédnek Orbán Viktor abban az interjúban, amelyet uniós elnökségünk küszöbén vetített le a Magyar Televízió.Nagyon helyesen megállapította, hogy meg kell védeni az eurót, de akkor miért nem védte meg a magyar forintot? Nyolcszáz milliárd forintos kárt okozva fél év elteltével jön rá a miniszterelnök arra, hogy a növekedés nem érhető el erős forint nélkül.
Stabil, megbízható, hosszútávon kiszámítható nyugdíjrendszert hozott létre a hétfőn elfogadott nyugdíjtörvény és a szerdai kormányülésen hozott határozat – mondta Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott. Stimmel. Stabilan veszteséges, megbízhatóan országrontó és kiszámíthatóan gazdasági csődbe vivő nyugdíjrendszer immár a miénk.
Napjainkban fokozottan aktuális az, hogy a közszolgálati díjak változása, azok emelése, illetve a lakosság teherbíró képessége, a szolgáltatások igénybevételének csökkenése összhangban legyen. Több nagyvárosban született olyan döntés, hogy a közszolgálati díjakat nem emelik annak érdekében, hogy a lakosság terheit ne növeljék, illetve azért, hogy minél többen vegyék igénybe a köz-szolgáltatásokat megfizethető áron.