Tíz, minisztériumi és intézményi dolgozónak adta át Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára augusztus 23-án a Trefort Ágoston-díjat azon személyeknek, akik nem oktatói tevékenységet folytatva, de az oktatás érdekében hosszabb időn át kiemelkedő munkát végeztek.
A Corvinus Egyetem Tanárképző Központja által a középiskolások körében végzett kutatásából kiderül, hogy a fiatalok több mint háromnegyede nincs tisztában a pénzügyi alapfogalmakkal. Az eredmények szerint a megkérdezett diákok csupán átlagosan 16 százaléka tudja pontosan, 7 százalékuk pedig nagyjából hogy mit jelent a biztosítás, a THM, a betéti kamat, a lízing, vagy a részvény és portfolió fogalma.
Öt szempont alapján rangsorolta a világ államait a Newsweek magazin, a százas listán pedig az oktatás területén érte el Magyarország a legjobb eredményt. Ebben a kategóriában a 24. helyet szerezte meg hazánk, így maga mögé utasította többek között az Egyesült Államokat, Luxemburgot és Norvégiát is.
Az idei évben is időben és az elvárt minőségben elkészültek kiadóink könyvei, és terjesztőink a kért határidőre eljuttatják a több mint tízmillió kiadványt az iskolákba.
Augusztusban minden évben kiemelt téma a tankönyv, legfőként a tankönyvek ára, illetve az, hogy időben elkészülnek-e a tankönyvek, s azokat időben kiszállítják-e az iskolákba.
Elfogadta az Óvodai nevelési alapprogram módosítását a kormány július 21-én, így a jövőben nem lesz az óvodai nevelés része a gender-ideológia. A több mint tízéves nevelési programot 2009 novemberében módosították először, a szakmai egyeztetést követően azonban bekerült két olyan mondat az alapprogramba, amely komoly visszatetszést váltott ki a szülők és az óvodapedagógusok részéről - beszélt a változtatás okáról Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár Budapesten.
Idén négy-öt százalékkal kell többet fizetni a tankönyvekért, mely átlagosan húszezer forintos költséget jelent a diákok és szüleik számára. A legtöbbet a kilencedikeseknek kell fizetniük, a rászorulóknak azonban az önkormányzatok idén is iskolakezdési támogatással segítenek - írja a dehir.hu.
Nyelvet és szakmát érdemes tanulniuk azoknak, akiket idén nem vettek fel a választott felsőfokú intézménybe – tanácsolja az Európai Ifjúságkutató vezető szociológusa. A szakember szerint nem érdemes kihagyni egy évet, a diákok ez idő alatt ugyanis valós képet kaphatnak a felsőoktatás és a munkaerőpiac lehetőségeiről és elvárásairól.
Egyeztetést kér a tervezett új nemzeti alaptantervvel és közoktatási törvénnyel kapcsolatban Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke az oktatási államtitkártól, aki új feltételrendszert dolgozna ki a hat- és nyolcosztályos iskolák számára, és megszüntetné a normatív alapú támogatási rendszert.
Az informatikai képzési terület legnépszerűbb alapszakja a mérnök informatikus. Tizenegy felsőoktatási intézmény hirdetett meg képzést. A tavalyi évhez hasonlóan a legmagasabb pontszám a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán alakult ki (393 pont, nappali és költségtérítéses képzés), viszont akkor még 435 pont kellett a bejutáshoz.
Némileg emelkedtek a ponthatárok a jogászképzésen, amely idén a harmadik legnépszerűbb képzés volt a jelentkezők körében. Míg egy éve a legmagasabb ponthatár a szakon 426 volt, idén 431 pontot kellett gyűjtenie annak, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre kívánt bejutni. 430 pont kellett a bejutáshoz a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán; a harmadik legmagasabb ponthatár - 428 pont - a Debreceni Egyetem jogi karán és a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán várta a reménybeli hallgatókat.
Idén ismét a népszerűségi dobogó második helyére került a gazdálkodási és menedzsment alapszak, amely a tavalyi évhez hasonlóan csaknem 4 ezer első helyes jelentkezést vonzott a nappali képzésre jelentkezők körében. A legmagasabb ponthatárok a Budapesti Corvinus Egyetem (ANA: 453, ANK: 431) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Karán alakultak ki (ANA: 437).
A nappali tagozatra jelentkezők körében az elmúlt évhez hasonlóan idén is turizmus-vendéglátás szak vitte a pálmát. Igaz kevesebben jelentkeztek, mint tavaly, de még így is legtöbben - csaknem 4400-an - ezt a képzést jelölték meg első helyen.
Az újvidéki Magyar Szó szerint a vajdasági magyar oktatás is problémákkal küszködik, két év múlva ugyanis újabb vajdasági településen szűnhet meg a magyar tannyelvű oktatás. A magyar szülők többsége évek óta ugyanis szerb iskolába íratja be gyermekeiket: ősszel Szőllősudvarnokon két fiatallal indul a tanítás az összevont magyar osztályban.
Mintegy 515 millió forintos ráfordítással hét oktatási intézmény komplex épületenergetikai korszerűsítése kezdődik meg a napokban Nyíregyházán. A 325 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatásból induló fejlesztések a tervek szerint pedig szeptember közepéig tartanak.
Elkészült az alap- és mesterképzések népszerűségi listája, mely a felsőoktatási jelentkezési lapok alapján állította sorrendbe a különböző szakokat. Az alap- és osztatlan képzések listáján a turizmus-vendéglátás szerezte meg az első helyet 4393 jelentkezővel.
Elfogadta a napokban a parlament azt a közoktatási törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy az anyagi gondokkal küzdő önkormányzatok átadhassák a fenntartásukban lévő iskolákat az egyházaknak. A Pedagógusok Szakszervezete tiltakozik ez ellen.
Jávor Andrást, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettesét választotta új elnökévé a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT). A július 1-jei ülésen megválasztott elnök megbízatása három évre szól. Mang Béla korábbi elnök a tanács tagjaként továbbra is részt vesz a testület munkájában.
Utoljára július 8-án módosíthatók a felvételi adatok. A jelentkezők az internet segítségével egyszerűen és gyorsan, mindössze néhány kattintással elküldhetik a javítási, módosítási kérelmeiket, pótolhatják a hiányosságokat. Holnapig még a felsőoktatási intézmények között felállított sorrenden is változtathatnak a jelentkezők. A felvételi ponthatárokat július 22-én, a Corvin Sétányon megrendezendő Pont Ott Partin hirdetik ki.
A kormány határozza meg 2013-tól, hogy mely tárgyból kell emelt szintű érettségit tenni a felsőoktatási felvételi során - döntött június 5-én az Országgyűlés. A fideszes módosító javaslatot 351 igen szavazattal fogadták el: négy frakció támogatta azt, 13 LMP-s képviselő azonban tartózkodott. Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke elmondta: a kevésbé népszerű képzések esetében nem kell emelni a követelményeket.
Az átlagosnál kevesebben kezdik meg tanulmányaikat a gépészeti, az építőipari, az elektronikai, a könnyűipari, és a nyomdaipari szakmacsoportban, ahol a férőhelyek csupán 30 százalékát tudják feltölteni. A népszerűtlen szakmacsoportok listája egybecseng a hiányszakmák névsorával.