Csekély a tanárok megbecsültsége, alacsony a szakiskolák megtartó ereje, vagyis már az iskolai légkör is gondot okoz a szakképzésben - hangzott el az Iskolai klíma - Kihívások és válaszok a szakképzésben című nyitott műhelykonferencián, október 1-jén. Az iskolai erőszak természetét vizsgáló műhelykonferencia résztvevői a szakképzésben fellelhető gondokat elemezték.
Első fokon jogellenesnek ítélte a győri Kossuth Lajos Általános Iskolában végbemenő szegregációs folyamatot a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság szeptember 30-án. A grémium kimondta ugyanakkor, hogy a szegregáció nem volt szándékos, de arra kötelezte az önkormányzatot, hogy szüntesse meg a folyamatot. A pert indító Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) győzelemként értékeli az ítéletet, dr. Ottófi Rudolf oktatásért felelős alpolgármester azonban nem érzi vereségnek azt.
A német duális rendszerre térne át a szakképzés területén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) - hangzott el az utóbbi szervezet által szeptember 30-án rendezett szakmai fórumon. Az elképzelés szerint a nyolcadik osztály elvégzése után kezdődne a szakképzés, és jóval több gyakorlati elemet tartalmazna. A kormány még idén szeretné parlament elé vinni a szakképzés reformját -
Míg a roma diákok 1,54, addig a nem roma tanulók csupán 0,4 százaléka tanul magántanulóként - derül ki az Oktatási Hivatal Integrációs oktatáspolitika hatásvizsgálata című kutatásából. A jelentés szerint az említett formában tanuló nebulók alig harmada végzi el azt az osztályt, ahová beiratkozott - írja a Magyar Nemzet.
Több középfokú iskolában azonos pontszám esetében az ábécésorrend alapján döntötték el, hogy ki jut be az adott intézménybe, miközben az iskolák 15 százalékában az intézményi felvételi tájékoztató nem tartalmazta a felvételi követelményeket - írja az Oktatási Hivatal (OH) jelentése alapján a Magyar Nemzet. A 2009. november 2. és 2010. április 30. között vizsgált iskolák csaknem hetven százaléka követett el valamilyen szabálytalanságot a középfokú felvételi során.
Összesen 19.514 jelentkezés érkezett be az október 15-én kezdődő őszi érettségi vizsgaidőszakra, négyezerrel több, mint tavaly. A maturálók jelentkezéseinek 85 százaléka középszintű megmérettetésre vonatkozik, a tantárgyak közül pedig az idegen nyelvek a legnépszerűbbek.
Egy hónap múlva kezdődik a keresztféléves jelentkezési eljárás, az érdeklődők október 15-től pályázhatnak a meghirdetett szakokra. Egy hónapos jelentkezési időszakot követően január közepén derülnek ki a ponthatárok, és így az is, hogy ki kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait februárban. A tavalyi eljárás során mintegy hatezer jelentkezőből 4585 főt vettek fel az egyetemek és főiskolák keresztféléves képzéseire.
Az idei tanévben érettségizők, akárcsak az elmúlt három évben végzettek, az úgynevezett 480 pontos rendszer szerint kapják felvételi pontjaikat. Eszerint a tanulmányi eredményért 200 pontot, az érettségiért ugyanennyit lehet kapni, ezen felül pedig 80 pluszpontot lehet összeszedni. Fontos változás viszont, hogy egy 2009. áprilisi döntés alapján a többletpontok rendszere megváltozik.
Egyszerre lesz hallgatói és oktatói-kutatói központ az a Kecskeméti Főiskolán (KF) épülő tudósház, amely az intézmény sokrétű uniós fejlesztési projektjének legjelentősebb, 1,2 milliárd forintos beruházása. Miután a kivitelező cég az ünnepélyes munkaterület-átadáson szeptember 8-án átvette az építési területet, megkezdődhet a lerobbant laktanya épületének helyén létesülő, a tervek szerint 2011. április 15-re elkészülő tudásház építése.
Annak ellenére, hogy az utóbbi években jelentősen javultak a roma fiatalok továbbtanulási mutatói, negyedük se szakmát, se érettségit nem szerez. A még Hiller István korábbi oktatási miniszter felkérésére készített, Az integrációs oktatáspolitika hatásvizsgálata című kutatás eredményei rámutattak, hogy a közoktatási integrációra fordított negyvenmilliárd forint ellenére sem javultak a roma gyerekek továbbtanulási mutatói.
A Debreceni Egyetemen (DE) tanévnyitó ünnepségén szeptember 5-én beszédet mondott Dr. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője. A miniszter bizalommal tekintett a jövőbe is, és elsősorban a készülő új felsőoktatási törvény jelentőségét hangsúlyozta, amely, mint reméli, „korrigálja az elmúlt évek torzulásait, elsősorban a tanárképzésben.”
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter javaslatára 83 egyetemi tanárt nevezett ki szeptember 6-án Schmitt Pál köztársasági elnök - olvasható a hirtv.hu-n. Ünnepi beszédében az államfő hangsúlyozta: egyetemi tanárnak lenni nem csak mérföldkő a tudományos életben és a felsőoktatásban, de egyúttal élethosszig tartó feladat is, mivel a hivatás az élvonal képviseletét, az igényességet jelenti.
A hátrányokkal küzdő gyermekek felzárkóztatását, illetve a roma gyerekek iskolai integrációját iskola-előkészítő osztály, vagyis egy nulladik évfolyam bevezetésével orvosolná a jövőben az oktatási államtitkárság. A tervek szerint így a hátrányokkal küzdő gyerekek egy szigorúbb iskolaérettséget mérő felmérést követően csak a sikeres felzárkóztatás után kerülnének be az első osztályba.
Az október közepén kezdődő őszi érettségi időszak alatt szervezett vizsgákra szeptember 6-ig adhatják be jelentkezésüket a diákok - olvasható az eduline.hu-n. A tavaszi érettségi vizsgákkal ellentétben őszi érettségi vizsgát országszerte csak 150 kijelölt iskola szervez.