A második Orbán-kormány eredményeit elemezve hét év szabadság- és egyéb típusú harc, illetve több száz millió eurónyi uniós pénz elköltése után ideje képet kapnunk róla, hogyan áll a magyar gazdaság és társadalom a legfrissebb számok tükrében 2010-hez képest.
A kormánypárti padsorokban 2010 után sokat használt „elmúlt nyolc év" ismert frázis lett mára. Fideszes és KDNP-s politikusok előszeretettel alkalmazták ellenérvként, amikor az ellenzék megpróbálta kikezdeni a kormány bizonyos intézkedéseit. A 2002–2010 közötti kormányok teljesítményét számos területen lehetett kritizálni (ahogy ezt elemzéseinkben mi is megtesszük), de általában véve az „elmúltnyolcévezés" mindig is leegyszerűsítő, sokszor az érdemi vitákat megkerülő politikai kommunikációs eszköznek számított. A Fidesz kormányzás most következő értékelése során más utat követünk, és sommás politikai kinyilatkoztatások helyett a tényeknél és számoknál maradunk, hogy bemutassuk milyen is volt az „elmúlthétév".
Hét év már kellő távlatot ad a kormány eddigi eredményeinek értékeléséhez. Ehhez azonban szükséges, hogy a változás számszerű bemutatásán túl is magyarázatot találjunk az eredményekre, és ezért – ahol lehet –összehasonlítsuk azokat régiós versenytársaink eredményeivel is. Ezek után vegyünk sorra néhány, az ország jövője szempontjából fontos kulcsterületet.
Alkotmányellenesek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezései - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki nyilvános határozathirdetésén, összhangban Áder János köztársasági elnök indítványával.
Az Ab az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek.
A parlamentben 2016. december 6-án megszavazott közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt az államfő nem írta alá és nem hirdette ki, hanem előzetes alkotmányossági kontrollt, alaptörvény-ellenesség és közjogi érvénytelenség megállapítását kérve az Ab-hez fordult.
A közigazgatási bíráskodás a büntető és polgári bíráskodás mellett az igazságszolgáltatás harmadik nagy ága. A közigazgatási perekben az állampolgárok a különféle államigazgatási - például adóhatósági vagy önkormányzati - határozatok törvényességi felülvizsgálatát kérhetik a bíróságtól. Az ilyen eljárások rendjét jelenleg a polgári perrendtartás egyik fejezete szabályozza.
Vasárnap parlamenti választásokat rendeznek Romániában, amelyeken a kétkamarás parlament 312 képviselői, illetve 136 szenátori mandátumáról dönt az ország csaknem 19 millió szavazópolgára. A bukaresti képviselőházba ezen felül 18 nemzeti kisebbségi szervezet könnyített eljárással juttathat egy-egy parlamenti képviselőt.
Románia idén visszatért a megyei pártlistás arányos választási rendszerhez. Az országot 43 választókerületre osztották fel, amelyeknél lakosságarányosan megszabták a képviselők és szenátorok számát. A 41 megye mellett a főváros képezi a 42. választókerületet, a külföldön élő románok számára pedig egy 43. választókerületet alakítottak ki.
Minden választónak két voksa van: az egyikkel képviselőt, a másikkal szenátort delegál a bukaresti parlamentbe, oly módon, hogy saját választókerülete - képviselőjelölteket, illetve szenátorjelölteket tartalmazó - pártlistái közül választ egyet-egyet. Országos szinten 10 párt több mint 6500 jelöltjének neve szerepel a listákon, amelyekről minden megyében a szavazólapon feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz a jelöltek a pártra helyben leadott szavazatok arányában. A töredékszavazatok sem vesznek el, hanem az országos kosárba kerülnek, majd - helyben vagy más megyében - további mandátumokként hasznosulnak.
Jövőre a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő, 2018-ban pedig az emelés 8, illetve 12 százalékos lesz. Emellett a munkaadóknak jövőre 5 százalékpontos járulékcsökkentést adnak, 2018-ban pedig további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.
Nézzük meg, hogy a „megállapodásnak" mi a számszerű hatása. Ezt szerepelteti a következő táblázat, (egyelőre a 2018. évi külön növekedési vagy csökkenési hatással nem számolva):
Minimálbér esetén (forintban)
| Évek | Bruttó | Nettó | Vállalati ö.költség | Nettó béremelés | Vállalati költségemelés |
| 2016 | 111 000 | 73 815 | 142 635 | ||
| 2017 | 127 650 | 84 887 | 157 648 | 11 072 | 15 013 |
Garantált bérminimumnál (forintban):
| Évek | Bruttó | Nettó | Vállalati ö.költség | Nettó béremelés | Vállalati költségemelés |
| 2016 | 129 000 | 85 785 | 165 765 | ||
| 2017 | 161 250 | 107 231 | 199 144 | 21 446 | 33 379 |
Nem kell matematikai zseninek lenni, hogy észrevegyük: az állami költségvetés az egyezséggel jól jár, mert a vállalati költségek jobban emelkednek, mint a munkavállalók nettó bérei, és a különbözetet a megnövekedett adók teszik ki. Ezt a vállalkozásoknak kell kitermelni, ha tudják. Azaz a kikényszerített egyezség úgy tesz át a kisvállalkozások csekélyke nyereségéből dolgozónként és havonta - a minimálbéren foglalkoztatottak zsebébe - 11072 forintot, hogy közben az állami zsebbe is kell fizetni a korábbiakhoz képest 3941 forinttal többet. Garantált bérminimumot keresők esetében a 21 446 forintos nettó fizetésemelésen kívül még 11933 forintot kell havonta és dolgozónként a jó helyzetben lévő költségvetésbe elutalni.
Novemberben – az októberi hároméves mélypont után – tavaszi szintjére erősödött a GKI konjunktúraindexe. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint ebben a hónapban az üzleti és fogyasztói várakozások is optimistábbak lettek. A GKI konjunktúraindexe mintegy két és fél éve viszonylag szűk sávban hullámzik, most ennek is közepe táján található. Novemberben az üzleti szférán belül a kereskedelem kivételével mindegyik ágazat bizalmi indexe emelkedett, igaz az iparé csak keveset. Az iparban a termelési kilátások, a rendelésállomány – de az exporté nem! - és a készletek megítélése egyaránt kedvezőbb lett,egyedül az elmúlt időszak termelésének megítélése vált valamivel rosszabbá. A beruházási szándék is erősödött, főleg 2017-re. Az építőipari bizalmi index értéke novemberbenszámottevően nőtt, s ezzel 14 havi csúcsára jutott.
A magas- és a mélyépítő cégek kilátásai is kedvezőbbé váltak. Az előző háromhavi termelés megítélése novemberben némileg,a rendelésállomány értékelése jelentősen javult az előző hónaphoz képest. A kereskedelmi bizalmi index a szeptemberi szintre esett vissza. Az eladási pozíció és a rendelések megítélése egyaránt romlott, a készleteké viszont javult. A szolgáltatói bizalmi index emelkedésében főleg az általános üzletmenet javuló megítélésének volt szerepe.
Egyre jelentősebb méreteket ölt a közösségi szálláshely-szolgáltatás a turisztikai piacon. A BDO Magyarország tanácsadó cég elemzése szerint 2010 és 2015 között Budapesten megduplázódott a közzösségi szálláshely kapacitás, míg az Airbnb felületén mért vendégforgalom mintegy 6-szorosára nőtt, miközben a szállodai kereslet csak 40 százalékkal emelkedett.
A Földön élő gerinces fajok populációi 58 százalékkal szorultak vissza, míg az édesvizekben megfigyelt populációk 81 százalékos csökkenést mutatnak az 1970-es adatokhoz képest - derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) világszerte csütörtökön megjelent Élő bolygó jelentéséből (Living Planet Report).
Mivel a drasztikus veszteség legfőbb oka az emberi tevékenység, a 25 éves WWF Magyarország a tendencia megváltoztatása érdekében a természeti erőforrásokkal való bánásmód átalakítását sürgeti.
A kétévente megjelenő jelentés 2016-os kiadása friss kutatási adatokra támaszkodva riasztó adatokat közöl: a gerinces fajok populációinak jelenlegi 58 százalékos visszaszorulása a becslések szerint tovább romlik: ha a Föld lakossága változatlan módon és mértékben használja továbbra is a Föld erőforrásait, akkor 2020-ra ez az adat már 67 százalékos veszteséget jelenthet.
- Bár októberben nem sokat romlott a GKI konjunktúraindexe, mégis hároméves mélypontjára került, az üzleti várakozások is romlottak, a fogyasztóiak viszont jelentősebb romlásuk ellenére kedvezőbbek az év elejinél - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az Európai Unió támogatásával készített felmérés szerint a konjunktúraindex a szeptemberi mínusz 3,6 pontról mínusz 4,5 pontra romlott, az üzleti bizalmi index 1,7 pontról 1,0 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 18,5 pontról mínusz 20,3 pontra romlott októberben. Jelezték: ugyanakkor az elmúlt három évben a GKI konjunktúraindexe viszonylag szűk sávban hullámzott.
Az üzleti szférán belül októberben a kereskedelem kivételével minden ágazat bizalmi indexe kisebb-nagyobb mértékben csökkent szeptemberhez képest. Az ipari várakozások októberi romlása nem jelentős, de a csökkenés már harmadik hónapja tart. Egyaránt romlott az elmúlt időszak termelésének, a rendelésállománynak - az export kivételével - és a készleteknek a megítélése, a termelési várakozások viszont javultak.
Londoni stratégiai elemzők szerint jelentősen csökkent tavaly és az idei év eddigi szakaszában is az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet által Szíriában és Irakban ellenőrzött terület.
Az IHS Markit nevű gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni konfliktusfigyelő részlegének (IHS Conflict Monitor) vasárnap ismertetett tanulmánya szerint az Iszlám Állam 2015-ben az általa Szíriában és Irakban meghódított térség 14 százalékáról szorult ki, és az idén eddig további 16 százaléknyi területet veszített.
A világ leggazdagabb országai mutatják - néhány kivétellel - a legkevesebb hajlandóságot a konfliktusövezetekből menekülők befogadására, aránytalanul hatalmas terhet róva ezzel náluk sokkal szegényebb és kisebb országokra - áll az Amnesty International (AI) kedden Londonban ismertetett helyzetértékelésében.
A magyar gazdaság az idén 2,0 százalékkal, míg jövőre 2,7 százalékkal bővülhet a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint, az államháztartás hiánya a kormányzati várakozásoknál kissé rosszabb, idén 2,3 százalék, jövőre 2,5 százalék lehet GDP-arányosan, az államadóssági ráta pedig a tavalyi 75,3 százalékról idén év végére 74,5, míg jövőre 73,7 százalékra csökkenhet.
Kérem, segítsen már valaki. Itt állok, már több mint egy hete, a debreceni új Városházától száz méterre. Az erre járók öntik belém a szemetet, s megjegyzéseket tesznek, hogy a híres Református Kollégium, meg a Nagytemplom tőszomszédságában mit keresek én itt. Körülöttem egyre több s szemét - mint a képen is látható – s a szél kavarja kihullott vagy belém se rakott poharakat.
A magyar gazdaság idei növekedése a tavalyihoz és a régió más országaihoz képest is lassú, bár a második fél évben némi gyorsulás valószínű - közölte a GKI Gazdaságkutató. Az elemzés szerint a belső és külső egyensúly számszerűen nagyon kedvező, az infláció szinte megszűnt.
A magyar gazdaság 2016 első fél évében 1,7 százalékkal növekedett a 2015 első fél évi 3,1 százalékkal szemben, az EU-ban használt statisztika szerint a GDP első fél évi növekedése 1,2 százalék..
Tudta? Magyarországon „terem" a legtöbb parlagfű!
Tudta? Magyarországon a legmagasabb a parlagfű pollen koncentráció!
Tudta? Magyarországon a legmagasabb a parlagfű pollen koncentráció okozta megbetegedés!
Aki parlagfű pollen érzékeny, az nagy valószínűséggel tudta az előző évben, az azt megelőző évben, és most is tudja: augusztus közepétől, október végéig az életminősége rohamosan csökken.
De vajon tudja-e a parlagfű „termelője", „előállítója", az ellene nem fellépő, vagy csak látszatintézkedő hatóság, vagy a megfelelő jogi normát meg nem alkotó fórum, hogy mit kell kiállni közel egymillió magyar embernek (csecsemőnek, gyereknek, felnőttnek) parlagfű pollen terjedése okán?
Nagy valószínűséggel mindnyájan tudják! De senkit nem érdekel. Bírságolással a probléma nem kezelhető. Kíváncsisággal tölt el, hogy mennyi bírságot szedtek be ezen a jogcímen 2015. évben? Meddig mennek el a végrehajtásban, amennyiben nem történik meg a befizetés? Mennyi a befizetetlen bírságtartozás?Amennyiben hatékonyan bírságolnak és beszedik a bírságot, akkor bizonyára nagyon sok milliárd gazdagítja az államkasszát. Akkor egyértelműen „bizonyítható", hogy az így befolyt bevétel visszacsorog azokhoz, akik elszenvedői a parlagfű hatásainak.
Augusztusban idei mélypontjára esett vissza a GKI konjuktúraindexe, az üzleti és a fogyasztói várakozások is számottevően romlottak júliushoz képest - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az Európai Unió támogatásával készített felmérés alapján a konjunktúraindex a júliusi 0,0 pontról mínusz 3,9 pontra romlott, az üzleti bizalmi index 5,6 pontról 1,2 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 16,1 pontról visszaesett mínusz 18,6 pontra augusztusban.
Debrecen a magyar járműgyártás, buszgyártás egyik fellegvára lehet - mondta a nemzetgazdasági miniszter szerdán Budapesten, miután az EvoBus Hungária Kft. és az ITK Holding Zrt. képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá, amely alapján új buszokat gyártanak majd a hajdú-bihari megyeszékhelyen.
- Nyolc százalékkal többen vennének vagy építenének biztosan lakást a következő egy évben a három hónappal ezelőttihez képest a GKI Gazdaságkutató Zrt. júliusi felmérése szerint, és az ezt valószínűsítők köre is 4 százalékkal nőtt. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a vásárlást vagy építést biztosan tervezők köre több mint duplájára nőtt, az ezt valószínűsítők pedig 36 százalékkal vannak többen.
Stratégiai rémálom" lehet Peking számára, ha Szöul megosztja a telepítésre váró amerikai rakétavédelmi rendszer (THAAD) radarjai által gyűjtött adatokat - véli a South China Morning Post című lap szakértője.
Az információ-megosztás egy 2014-ben az Egyesült Államokkal és Japánnal kötött megállapodás alapján lehetségessé válik.
„Nekünk nincs szükségünk arra, azokra, akik semmilyen felelősséget nem vállalnak, csak kínos ügyeket hagynak hátra” – mondta a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a közelmúltban.
Csakhogy egy szociális szövetkezetekre szabott uniós pályázat miatt folyamatban lévő korrupciós büntetőügy részletei mást mutatnak. Az ügyben feloldották néhány telefonbeszélgetés titkosítását, s ezekben, úgy tűnik, Lázár Jánosra, valamint helyettesére, Csepreghy Nándorra utalnak a biznisz résztvevői.