Kultúra

Egy héttel ezelőtt hivatalában fogadott Budapest főpolgármestere. Tarlós István előttem  és a társulatot képviselő Esztergályos Cecília előtt világossá tette: az idén 55 éves József Attila Színházat nem fenyegeti a bezárás veszélye, és a jövőben is ugyanilyen magas színvonalon működhet tovább. A sok téves hír, bizonytalanság után ez megnyugvással tölti el a színház 100 dolgozóját és évi 120 ezer nézőjét.

A Magyar Lemezlovas Egyesület megrendülve értesült a West Balkán nevű szórakozóhelyen, a Noise Night Life rendezvényen történt tragikus eseményekről. Ezúton is szeretnénk kifejezni részvétünket az áldozatok családjai, hozzátartozói felé, a teljes magyarországi DJ-társadalom nevében.

Először látható Magyarországon a csaknem háromezer középkori és újkori aranypénzt tartalmazó, 1935-ben felfedezett kassai kincslelet keddtől a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM). A tárlat megnyitóján a magyar és a szlovák kulturális tárca vezetője is beszédet mondott.

“Január 8-án olvastam a Magyar Nemzetben egy összeállítást, amelyhez – Szerető Szabolcs főszerkesztő-helyettes úrnak címezve – elküldtem egy hozzászólást. Tekintettel arra, hogy mindeddig ez nem jelent meg a lap hasábjain (levelemre választ sem kaptam), s különös tekintettel arra, hogy a témát azóta is napirenden tartja a Nemzet, idemásolom a szövegemet:

Az utóbbi napokban több sajtóorgánum is foglalkozott az art mozik helyzetével. A megjelent írásokban, interjúkban elhangzottakkal kapcsolatban az Art Mozi Egyesület az alábbi állásfoglalást teszi közzé.

Sajtóhírek szerint a Fővárosi Önkormányzat a jövőben közterület-használati díjat szedne a Sziget Fesztiváltól, amely az egy hetes rendezvény esetében akár 2.5 milliárd forint is lehet. Ez az összeg az esemény költségvetését figyelembe véve nyilvánvalóan irreális és az ország egyik legfontosabb zenei-kulturális rendezvényének megfojtását jelentené.

Az ország legnagyobb magángyűjteménye a napokban elhagyta a püspöki palotát, írta a Dunántúli Napló. Dr. Petró Sándor ismeretlen okokból hazavitte a nyolc éve adományozott kollekciót. A neves pécsi műgyűjtő 2002-ben a Pécsi Püspökségnek adományozta a gyűjteményének egy részét, majd a napokban az adományozás tényét felmondva, hazavitette az értékes kollekciót.

December 6-án emlékkonferenciát rendezett a Magyar Művészeti Akadémia, a Czuczor Gergely és Fogarasi János által szerkesztett A magyar nyelv szótára (1-6-., Pest, 1862-1874) munkálatainak és megjelenésének tiszteletére. A Budai Várban, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában megrendezett egésznapos konferencián közel száz résztvevő hallgatta meg a tizenhat előadást és a számtalan hozzászólást.

A Magyar Színházi Társaság 2010. december 6-i közgyűlésén foglalkozott a hazai közéletünk tisztaságát veszélyeztető jelenségekkel, különös tekintettel a Nemzeti Színház körül kialakult hisztérikus hangulattal. A Magyar Színházi Társaság, mint a magyar színházak és színházszakmai szervezetek többségét képviselő szakmai, hangsúlyozottan nem politikai ernyőszervezet messzemenőleg tiltakozik minden olyan megnyilvánulás ellen, amely a művészeti és szellemi élet szabadságát veszélyezteti.

Sűrű decemberi kínálattal várja a nézőket a Színházi Kritikusok Céhe a Kritikus Óra programsorozaton

 Szerencsés esetben a színházi kritikának fontos szerepe lehet abban is, hogy alkotó és néző közelebb kerüljenek egymáshoz. A komoly múlttal rendelkező, eddig elsősorban az évente kiadott színházi díjairól ismert szakmai szervezet, a Színházi Kritikusok Céhe éppen ezért fontosnak tartja a színházakkal és közönséggel való kommunikáció erősítését.

 A Magyar Képzőművészeti Egyetem jelmez- és bábtervezés szakos hallgatóinak munkáiból nyílt kiállítás Báb-jel-mez címmel, 2010. november 30-án a debreceni Vojtina Bábszínházban.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem szellemi arculatát az egyetemes és a magyar művészet régi és új értékeinek szabad kifejezése, vizuális kultúránk ápolása, természeti környezetünk és kulturális örökségünk védelme jellemzi.

A Magyar Színházi Társaság elnöksége értetlenül veszi tudomásul, hogy az Előadó-művészeti Törvény 21.§ két bekezdését – annak ellenére, hogy augusztus óta rendszeresen keressük erre az alkalmat – szakmai egyeztetés és hatásvizsgálat nélkül készül a törvényhozás módosítani.

Hajdú-Bihar megye fontosnak tartja, hogy az őszi képző- és iparművészeti seregszemléjét minden esztendőben megrendezze. A kiállításnak több évtizedes hagyománya van, amely viszonyítási alap, emlékezetes mérföldkő az alkotók körében.

    A belvárosi Bécsi utca teljes páros oldalának, öt, építészeti értékekkel rendelkező épületnek a megsemmisítésével tervezett Új Városközpont nevű ingatlanfejlesztő projekt elvi építési engedélyét – a rendkívüli hazai és nemzetközi szakmai és civil tiltakozás ellenére – a hatályos országos, fővárosi és kerületi építési jog többrendbeli megsértésével kiadta az V. kerületi építési hatóság.

A SZAKMAI SZERVEZETEK HIÁNYOLJÁK AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZETI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYEZTETÉSEKET.

A debreceni grafika komoly múltra tekint vissza: a Huszár Gál nyomdájával induló munkát a Református Kollégium és városi nyomda alapozta meg. A kontinuitás szép példájaként említhetjük meg, hogy a II. világháború előtti éveket az ezredvéggel Várkonyi Károly kapcsolta össze. 

Az egykori török birodalom fővárosában található Jedikula (magyarul: héttorony) a történelem egyik leghíresebb börtöne. A XVI. század elejétől előkelőségeket vagy a szultán által kiválónak tartott embereket zártak ide, akik hatalmas, fényűző lakószobákat kaptak, külön kerttel és fürdőkkel.

A Gergye Krisztián Társulata idei első bemutatójára október végén kerül sor a MU Színházban. Az ADAPTÁCIÓ TRIKOLOR című kortárs táncelőadás a táncos-koreográfus személyiségére épülő  identitásjáték szélesvásznon .

 A festőművész tanulmányait a nyíregyházi BGYTKF rajztagozatán kezdte és a Magyar Iparművészeti Egyetem multimédia-tanár szakán fejezte be. Mesterei: Berecz András, Klimó Károly, Bodóczki István, Révész László festőművészek voltak.

(részlet a Lupe magazin 2010/7 számából)

A „Festészet Napja” alkalmából a Debreceni Mű-Terem Galéria októberi kiállítására készülő művészt kérdeztük munkáiról: