A mi köztársasági elnökünk nem megy el a miniszterelnök által kezdeményezett nemzeti csúcsra. Mindezt a festői Jordánia fővárosából, Ammanból üzente a kalandvágyból itthon maradottaknak. Döntését azzal indokolta, hogy nem ért egyet a megbeszélés összehívásával, mert, mint mondta, az állam nem így működik.
Legalább végre megtudtuk, hogy az állam hogyan nem működik! Még jobb lenne persze, ha azt is tudnánk, hogy hogyan működik az állam, mindnyájunknak hasznosabb lenne, de ne legyünk türelmetlenek.
A férfiember ne sírjon. Nyilvánosság előtt különösen ne. Mert a férfiember nem arra van kitalálva. Hanem arra, hogy erőt mutasson, határozottságot, macsó legyen a talpán. Ha vannak is neki, rejtse el a könnyeit, legalábbis mások előtt.
„Ott fogsz te sírni, ahol senki se lát“. Ott lehet, ott tessék sírni.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mégis sírt a tévében. Na jó, nem sírt, csak kicsit szipogott.
Szegény Arnóth Sándor, milyen csúnyán megbukott hétfőn a parlamentben! Pedig ő csak őszinte volt és kőkemény, azt mondta, amit gondol, és ami a lényege. Mégis mekkora nagy baja lett belőle!
A Fideszes képviselő, amint az ismeretes, azt találta bekiabálni az adatgyűjtési botrány kapcsán felszólaló titkosszolgálati államtitkárnak, hogy, - elnézést, szó szerinti idézet következik – lógni fogsz!
Sajátságos, de a cég belső bürokráciája szempontjából bizonyára érthető az a rendszer, amit az AKSD Kft kialakított Debrecenben. Egy cég, egy társasház két partnerkóddal is nyilván van tartva, így állam az államban az ügyfélszolgálat, épp emiatt a kukák ürítése külön van nyilvántartva. A kuka kiszállítása az egészen más történet, ezért annak is más az elbírálása.
Kezdem érteni, miért fogalmazott sarkosan a Hajdú Volán kapcsán Debrecen polgármestere: elege van abból, hogy a lakosság a várost szidja amiatt, mert az állami Volán rosszul működik.
Jómagam személyes tapasztalatai csekélyek, de annál plasztikusabbak. Igyekszem nem busszal közlekedni, robogóval nagy ívben elkerülöm a füstöt okádó montsrumokat, s autóval ís legalább két kocsit magam elé engedek.
....bölcs maradtál volna.- idézte a híres latin mondást kedvenc történelem tanáraim egyike, amikor valamelyik osztálytársunk szamárságot mondott. Valószínűleg ugyanezt mondta volna Gyurcsány Ferenc chartás beszédére is.
Ilyenek hangzottak el: "magyar nem háborúzhat magyarral", nem számít, hogy valaki milyen politikai táborhoz tartozik, vagy milyen neveltetésben részesült.
Komolyan mondom, lesül a bőr az ember képéről. Ha nem a saját szememmel látom, hanem a tévében mutatják, el sem hiszem, hogy ilyen van. Legszívesebben arra gondolnék, hogy valakik csak kitalálták ezt az egészet. Mert az, hogy már egy parlamentet sem tudunk feloszlatni, már mindennek a teteje! Ne mondja nekem senki, hogy a mi szorgos népünk kevésbé tálentumos, mint mások! Hogy alábbvaló, mint más nációk!
A XXI. Század Társaság szerdán este vitát rendezett a Pallas Páholyban, két közgazdász fejtette ki véleményét a gazdasági helyzetről. Megjegyzéseket fűztek Gyurcsány Ferenc Megegyezés című dolgozatához, amelynek a műfaját egyelőre nem határoznám meg. Annál kevésbé, mert egy óra múlva maga a szerző is betoppant.
A cég közleményében a többi között ezzel indokolta a döntést: „Az Apollo Tyres gyöngyösi kivonulásról szóló döntéssel meg kívánja előzni, hogy az abroncsgyár-építésről való népszavazás megossza a helyi lakosságot”.
A szó szerinti idézet után persze lehet szövegelni mindenfélét, legjobb lett volna hallgatni. Ezt ugyanis most valakik elszúrták.
Ismerik a viccet? Karambolozik Taszíló és bekerül a pokolba. Jön a főördög és kérdezi, hogy melyik terembe akar kerülni. Az elsőben forró olajban sütögetik a bűnösöket, a másodikban szöges korbáccsal verik. A harmadikban mindenki nyakig ül a fekáliában és bagózik. Tasziló ezt választja, öklendezve beleül a kondérba, szív egy slukkot, mire bejön az ügyeletes: cigarettaszünet vége, lemerülni.
Pakolok be a bevásárló központ parkolójában a kocsi csomagtartójába. Kefir, zsömle, leveskocka… tenném be a tartós tejet is, amikor egyszerre csak valaki megszólal a hátam mögött.
A hang annyira megijesztett, mintha egy kést nyomtak volna a nyakamhoz: nem akar olcsón késeket venni? A boltban ötér’ adják, tőlem háromezerért megkapja.
Az nem kérdés, hogy a XII. kerületben engedély nélkül álló Turul szobrot le kell bontani. Nemcsak azért, mert már a felállítása is jogszerűtlen volt. Engedély nélkül, stikában, sunyin tették a mostani helyére. És nem is csupán amiatt kell eltüntetni, mert nagyon sok ember érzékenységét sérti. Olyanokét, akiket azokra az időkre és eseményekre emlékeztet, amikor magyar nyilasok a nekik nem tetsző magyar honfitársaikat a Dunába lövöldözték.
Mondjuk én mindjárt sejtettem, hogy nem pusztán gyűlöletből megy ez az egész. Ennyi gyülölködés nem szorulhat a magyar emberekbe, nem arról vagyunk ismertek a nagyvilágban. Jó, nem makulátlan a hírünk, mindenki hallotta már a sok helyütt terjedő mondást, miszerint ha egy magyar mögötted megy be a forgóajtón, akkor biztos lehetsz benne, hogy előtted jön majd ki onnan.
Mi volt előbb a dobálás, vagy a tojás? Szegezném is rögvest a mi közös, nagy magyar mellünknek a költőit, de nem teszem. Miért is tennék ilyet ebben a nagy rekkenőben, amikor még a tikkadt szöcskenyájak is annyira maguk alatt vannak, hogy már a mi köztársasági elnökünk egyre kínosabbá váló hallgatásai sem képesek erőt önteni beléjük? Pedig, legalábbis a már említett tikkadt szöcskenyájaktól eltekintve, sokan várják, hogy mondjon már valamit a mi köztársasági elnökünk – mielőtt még mások mondják meg, hogy mit lehet mondani.
Az apró sikereket is óriásivá fújó rendőrségi propaganda azonnal elhallgat, ha csak árnyék is vetül a mundér rosszul értelmezett „ becsületére”. Most éppen a debreceni belvárosban történt 8 napon túl gyógyuló testi sértéssel egybekötött rablás ügyében lett csendes a rendőrkapitányság. Mintha minden rendben lenne…
Azt mesélte a minap az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyik ellenőre, hogy munkája során kiröhögte egy, a munkát kicsit kevéssé szerető hölgy. A pocakjára ütött és annyit mondott: itt a pénz, nem a varrodában.
Anyagmozgatói állásra jelentkező férfiemberek egyike közölte a munkabér hallatán, rácsapva „nemesebbik” szervére: ezzel többet keresek, és még élvezek is. Na, itt tartunk.
Talán még nem késő, és a döntés még nem megmásíthatatlan. Ha mondjuk Kossuth Lajos reinkarnációja szólna néhány jó szót valamelyik európai uniós fórumon, hogy mégse Magyarországon épüljön fel a Mercedes Benz új gyára! Akkor még pislákolna tán valami halovány kis reménysugár, hogy valamikor kilábalunk a feneketlen mély válságból.
„Sólyom László köztársasági elnök kedden, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban tett
látogatása első napján, kenuban evezve ismerkedett a Dráva-völgyének természeti értékeivel. Az államfő a háromnapos túra keretében elsőként Lábodra érkezett a vidraparkba. A parkban öt-hat vidrapár él, közülük Lucával, Aladárral és Viktóriával személyesen is találkozhatott az államfő és kísérete.”
Újsághír, 2008. június 3-án
Nem tudom, jó ötlet volt-e Orbán Viktortól, amikor azt mondta a Filmművészeti Egyetemen összegyűlt klubtagoknak, hogyha kormányra kerül, úgy tesz majd a Magyar Gárdával, mint Horthy a fasisztákkal: ad nekik két pofont, és hazazavarja őket. Én, ha számít valamit ilyen dologokban a véleményem, nem javasolnám a pártelnök úrnak, hogy újjat húzzon a magyarság letéteményeseivel. Az ügy egyébként azért is necces, mert már Horthynak sem jött össze annak idején a nyilasokkal a dolog.
Lapértesülések szerint Sólyom László még júliusban kitűzheti az újabb népszavazás időpontját. Jó lehet lapértesülésnek lenni, a lapértesülések mindig megtudnak valamit. Talán még a következő heti lottószámokat is ismerik a lapértesülések, de a holnapi időjárást biztosan.
A mi köztársasági elnökünk minden valószínűség szerint szeptember 7-re, vagy 14-re tűzi ki az újabb népszavazás időpontját.