Nagyjából ennyi kell tudni egyes online „újságoknál” azoknak, akik az oldalakat szerkesztik.
Nem szabadna ezt lebecsülni, mert nehéz dolog ám ez. Itt van például a magát nemes egyszerűséggel a neten „Debrecen internetes napilapja” néven megtalálható kiadvány, melynek cikkét „Olvastuk” rovatunkban adjuk közre. Eszerint Dr.Kovács László, a körzet fideszes képviselője a Komlóssy utcán három fekvőrendőr elhelyezéséről számolt be.
A hír „forrása” – legalábbis a Debreceni Napilap szerint a Hajdú Online.
Riasztó hírek jönnek mindenhonnan, egyre több helyen üti fel fejét a szörnyű kór. Bennünket, magyarokat persze nem elsősorban a maszkos mexikóiak érdekelnek -megnézzük persze őket a tévében, és szívesen borzongunk, de a messzi távoli tájak történései csak kis mértékben töltenek el bennünket aggodalommal.
Gaskó úr, minden vasutasok legfőbb védelmezője munkabeszüntetést hirdetett április 30-ra. A reggelente négyszintes, ételliftes házikóból munkába induló sztrájkos úr nem akar rosszat munkaadójának, a vasútnak, az országnak pedig, ha lehet, még ennél is jobbat akar. Azt akarja, amit mindnyájan, akik itt élünk. Hogy nagy, és erős ország legyünk, elégedett és boldog néppel. Hogy mindenkinek legyen munkája, és mindenki legyen rendesen megfizetve.
"Szeretném hangsúlyozni, hogy az új miniszterelnöknek a megválasztása ellen semmiféle alkotmányos kifogás nem emelhető. Ez a kormány, ez a miniszterelnök tökéletesen alkotmányos, törvényes és a köztársasági elnök mint intézmény úgy viszonyul ehhez az intézményhez, a Magyar Köztársaság kormányához, ahogy azt alkotmányosan kell."
Egy somogyi kórház szülészetén történt.
Népes, jól öltözött kisvárosi család jött a kismamáért és a babáért a 4 ágyas kórterembe, hogy hazavigyék. A szülést levezető orvos is hamar előkerült - a szülés óta nem látták a szobában - és kezeit dörzsölve ott tüsténkedett a család körül, hogy ugye minden rendben volt, ugye, jó volt az ellátás, ugyebár, khm, meg hasonlók.
Megszólalt a mi köztársasági elnökünk.
Nagy dolgok lehetnek készülőben, talán még a nemzetközi helyzet is fokozódik, merthogy békeidőben nem szokása neki a szólás. Igen ritkán szól a mi köztársasági elnökünk, amikor meg mégis, akkor sem mindig akkor hallatja a hangját, amikor erre szükség lenne.
Fontos oka lehet annak, ha hősünk most kikászálódott a bazsarózsák védett világából, és a közélettel kapcsolatban hallatta a hangját.
„Azt hallom, azt mondják, hogy a változásokhoz szükséges összefogásnak, az ahhoz szükséges stabil kormánytöbbségnek és az ellenzék józan magatartásának én vagyok az akadálya. Remélem, hogy így van, hogy csak én magam vagyok az akadálya, mert ha igen, akkor ezt az akadályt én most megszüntetem".
Egyre többen beszélnek az előrehozott választások lehetőségéről, sőt, szükségességéről. A Medián legfrissebb felmérése szerint a megkérdezettek 48 százaléka tartaná jónak, ha előrehozott választásokra kerülne sor, a napokban pedig azt a nemrég még képtelennek tetsző ötletet is bedobták a köztudatba, hogy a vidéki szocialista szervezetek egy része is támogatná az előrehozott választásokat.
Pedig olyan jól kezdődött minden. Szép volt az előadás, lélekemelő, megtisztító. A szereplők elhitették velünk a mesét, mi meg örültünk, hogy elhihettük, és néhány órára más emberek lehettünk. Jó volt kizökkeni a mindennapok egyhangúságából, nem gondolni válságra, és a világra, megszűnő munkahelyekre, az egyre masszívabbá váló gyűlölködésre.
A mi köztársasági elnökünk magához kérette a rendészeti minisztert, és az országos főkapitányt. Nem sokkal a találkozó után az államfő hivatala közleményben tudatta az ország polgáraival: „Sólyom László valamennyi tárgyalópartnerének jelezte: fontosnak tartja, hogy a cigányok elleni támadások esetén a közvélemény minél hamarabb megismerhesse a bűncselekmények indítékait”.
Nem tudom, a hétfőn hajnalban meggyilkolt két roma – egy apa és ötéves kisfia - családja mivel foglalkozik, de van egy sejtésem, hogy idáig nem védelmi pénzből szerezték meg a mindennapi betevőt. Valami azt súgja, hogy lányokat sem futattak, de még csak nem is „bodzáztak”, amint azt a veszprémi késelésben való részvétellel gyanúsított Sztojka család Iván nevű sarja tette.
A bodza lesz a megoldás. Most már szinte majdnem teljesen biztos, hogy ez vezet majd ki bennünket a csávából. Igaz, néhány héttel ezelőtt még jószerivel azt sem tudtuk, eszik-e vagy isszák a bodzát - na jó, szörpként valamennyit hallottunk már róla – de amióta a veszprémi késeléses gyilkosságban gyanúsítottként megismert Sztojka Iván édes anyukája megnyilatkozott, már mindenki számára világos, hogy a bodzáé a jövő.
Óva intenék mindenkit, hogy elhiggye azt az ostobaságot, miszerint a Magyar Hírlap nevű újságszerű képződmény kormányzati bojkottjának bármi köze is volna a sajtószabadsághoz. Bár, ha jobban belegondolunk, itt valóban támadás érte a sajtó szabadságát – igaz, nem a miniszterelnök, hanem a Magyar Hírlap részéről.
Az a legrosszabb, hogy megtörtént. Hogy megölték a román kézilabdást, két társát pedig életveszélyesen megsebesítették. Ehhez képest csak majdnem ilyen rossz, hogy az elkövetők cigányok voltak. De azért ez is nagyon rossz. És ez a rossz rosszabbkor nem is jöhetett volna.
Úgy kellett nekünk most a veszprémi halálos késelés, mint ablakos tótnak a hanyatt esés. Mint egy púp a hátunkra – pedig utóbbiból is van jócskán.
Felrobbant a magyar demokrácia amúgy is eléggé ingatag építménye alatt az első óriás bomba. Még nem lehet tudni, kik voltak a támadók. Sok jel mutat arra, hogy tévedésből gyilkolták meg a 211 centiméteres óriást, Marian Cozmát. Mi meg reménykedhetünk, hogy olyanok követték el a gyilkosságot, akik nem vallják magukat egyik kisebbség tagjának sem.
Mert ha igen, akkor most elszabadulnak az indulatok.
A konfliktuskezelést még alapszinten sem ismerik a debreceni önkormányzat munkatársai. Honnan ismernék, nem tanulták, s az elmúlt években egy fillért sem költött erre a célra a másban oly bőkezű város. Marad a hatalmi nézőpont, az ”akinek nem tetszik, az menjen el” szemlélet.
Nekem volna egy javaslatom. A sajtó munkatársaival közleményekben „levelezni próbáló” főosztályvezetők és osztályvezetők álljanak be egy-egy hétre a piacon árusítókhoz, segédnek.
Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke levelet írt Amerika frissen beiktatott elnökének. Üdvözölte a jeles nap alkalmából és a többi között ezt írta:
„Ön inspirációt ad valamennyiünk számára, akik hiszünk a toleranciában és az esélyegyenlőségben, és abban, hogy az egyén vallása, származása vagy bőrszíne nem válhat annak akadályává, hogy akár a Köztársaság választott vezetőjévé válhasson.
Sok sikert kívánok Önnek és családjának a jövőbeni hatalmas feladatok megoldásában.”